Mindig tudtam , hogy faterom nem az a Tv elé beülök és nézem a meccset című hapsi..
Kölök kora óta megszállottja a művészeteknek...néha úgy tekintek rá, mint azokra az idétlen sapkás francia festőkre.
Még gyerekként kipattant a fejéből, hogy ő filmeket fog rendezni és megalkotja a következő kasszasikert.
A baráti körének hasonlóan nincs köze a valósághoz.
Kezdjük azzal, hogy ott van T. apámnál idősebb de az a tipikus menő csávó... sportzakó zselézett haj merci... ő is volt már mentős Tv2-ben operatőr minden... a spórolás nem az erőssége, olyan mint egy rossz gyerek...minden új technikai cucc kell neki...majdnem kipattant a bőréből amikor a múltkor megmutatta az új photosgoppos ceruzás ketyeréjét...amikor nevet olyan hangon sípol amit csak a kutyák meg az ufok bírnak elviselni. Faterral én még nem láttam őket dolgozni úgy igazán.. Kávéznak, esznek, délben kelnek. Ilyen az élet...náluk...
És akkor ott van Z. Aki szereti a fizikát..nem értem én ezt az embert. Neki úgyszintén kell minden cucc.
Úgy hadar hogy amikor már harmadszorra kérdezek vissza és akkor sem értem akkor inkább csak bólogatok.
Aztán Cs. a keresztapám...vagyis az lenne ha nem lennék tetőtől talpig pogány...
Olyan perverz hogy a mostani kölkök elsüllyedhetnének mellette persze csak poénból.
Ő viszont dolgozik... Ja és váltogatja vagy kopasz, vagy hosszú a haja...és nem szokott panaszkodni amikor befonom neki.
Ők a szűk baráti kör de vannak még egy páran. Ők a második családom és a jövőképem...amikor majd én is öregedő negyvenes körüli *férfi leszek és azt fogom csinálni amihez kedvem van.
